Február 24, 2013, születésnap.

Szeretnék emlékezni majd erre az állitólag mérföldkő (75.) születésnapra. Több fontosabb dátum volt az életemben, mint a mai. Azokról talán semmi irás, megemlékezés nem esett, meglehet sorsdöntőbbek lehettek, voltak,  mint a mai nyugodt, békés, családi hangulatú nap.  
Mégis, ha fiatalabbak faggatnának, és Isten áldásából szinte naponta vagyok fiatalok és nagyon fiatalok társaságában, akkor azt mondanám, hogy az évtizedek legalább két bölcsességre tanitottak meg ezidáig. E két fogalom először angolul tudatosult, érett meg bennem. Később, mikor hazakerültem a bolyongásból akkor magyar megfelelői is jelentőssé váltak.

Attitude and gratitude, vagyis  tartás/magatartás/szemlélet és hála, mondja a szótár. Én az attitude -ot úgy forditanám inkább , hogy hozzállás.Milyen a hozzáállásod ahhoz amit a sors elébed hoz? Milyen a tartásod ha a dolgok keserűek, fájdalmasak, örömteliek vagy éppen szintelenek?

Fogadd el a múltat, okulj belőle, azon próbálj változtatni ami azután jöhet, ha szükséges és cselekedj annak megfelelően. Sokszor csak a hozzáállásod dönti el, hogy életed boldog lesz e vagy örökös csalódásokon keresztül botorkálsz rajta végig.

És a hála? Lehet ,hogy hosszú ideig, akár egy életen át nem fog tudatosodni benned, de ami részed van-volt az életből, azért hálát kell érezzél. 
Milliók meg sem születhettek, és te , valami teljesen véletlen folytán, éppen te megszülethettél. Sőt a mai napig létezhettél,talán soha nem éheztél, talán mindig volt fedél feletted, soha nem voltál reménytelenül beteg, volt aki törődött veled, gondoskodott rólad és megvédett ameddig tehetetlen voltál.
Hidd el, százmillióknak nem ez a sorsa, érezd magad kiváltságosnak. És érezd a hálát amivel tartozol mindezért.

A hála viciuma a hálátlanság, amit Szt.Pál erkölcsi hiányosságnak nevez. Nehéz a hálátlanság koncepcióját felfogni annak akiben nincs vagy kevés a hála-érzet. Az a tapasztalatom, hogy a hála és hálátlanság koncepciói fiatal korban kevésbé vannak napi elfoglaltságaik középpontjában. Ahogy öregszünk, úgy tudatosul bennünk a hála-érzet szüksége. De épp úgy érezzük a hálátlanság negativ, romboló hatását.

Ha tehetném, minden fiatal barátomat megyőzném ,  hogy érezzék át a "hozzáállás" és "hála" karaktert épitő, felszabaditó hatását. Meglehet, létrejöttöd véletlen műve volt, de azon túl minden éber vagy tudatlan pillanatodért tartozásod van. E tartozás erkölcsi kötelessége a hála. Érezd a szükségét és küzdj a hálátlanság ellen, ha találsz magadban.