Egyre gyülnek a nem publikus...

jegyzeteim. Ezek mind magamról szólnak. Rádöbbenek, mennyire könnyebb a világról írni, melyben élünk mint önmagunkról. Valamikor azt hittem, hogy ez pont forditva van.Aztán Márai megmagyarázza és alázatosan, de hálásan elfogadom, magamévá teszem:"...önmagunk megismerése...a legfélelmetesebb felfedezés...". Valamikor életünkben "megérünk" arra,hogy ezt az "élményt" megtaláljuk.
Addig csak próbálgatom nem publikusan, megkímélve esetleges olvasóimat a csalódástól.

Gyakran megkérdezik tőlem...

mikor kiderül,hogy Amerikában és Europában is van otthonom, mindkettőben több hónapot töltök évente,vajon hol érzem magam jobban? Mielött felelnék a kérdésre rögtön felötlik bennem az is,hogy akkor mit mondanék arra ha azt kérdeznék meg, az öt országból ahol huzamosabb időt töltöttem, hol volt a legjobb, vagy melyik volt a legszebb, hol voltak érdekesebbek, kedvesebbek az emberek? És melyik nyelv tetszett a legjobban ezekből az országokból? Melyiknek volt élvezetesebb gasztronomiája, hol volt kellemetlen az éghajlat,melyikben volt érdekesebb munkám, hol tettem több barátra szert,melyiknek a hiánya okozott több fájdalmat mikor onnan elköltöztem,hova járok többet vissza, melyiknek a nyelvét felejtem lassabban? Melyik ország, nép, melyik szimbóluma,mely ha elém kerül,eszembe jut mozgat meg bennem valamit, ha egyáltalán?
Mindmegannyi jogos kérdés és mindegyikre válaszom is van, ha nem is dönti el az eredeti kérdést, hogy akkor hol is a "legjobb"?
Ha még jobban szeretnénk bonyolítani a lehetséges választ akkor azt is hozzá kell adnom hogy az öt ország közül az egyik szülőföldem! Ott ahol életem első tizennyolc évét éltem,ifjúságom teljes szakaszát.De annak döntő fele, méghozzá az értelmet adó fele egy elnyomott,rákényszerített diktatúra volt.
Tehát már nyilvánvaló,hogy nem tudok kielégítő, magyarázat nélküli választ adni az eredeti kérdésre.Csak annyi bizonyos,hogy bárhonnan is a szülőföldemre mindig visszavágyok és mióta annak látogatása lehetővé vált, minden alkalmat megragadok ehhez.